A mai bringásunkkal még kb. 2 héttel ezelőtt, egy este találkoztam, amikor még csak érlelődött bennem a sorozat folytatása. Éppen ezért fényképezőgép sem volt nálam. Ezért akkor csak felkértem a sorozatban szereplésre, hogy majd egy későbbi alkalommal lefotózhassam. Ez a nap végül tegnap volt. Ismerjétek meg Gabit (30), alias Foxy-t. :)

Mivel folglalkozol?
- Fodrászkodom, már 8 éve.

Mióta biciklizel?
- 13 éves korom óta, akkor kaptam az első biciklimet az első barátomtól. Azóta biciklivel járok mindenhová, télen-nyáron. Illetve már 2 éve télen nem, mert bekényesedtem.

Milyen biciklid van?
- Ez egy magyar Pannica vázra épített single speed. Van egy cangás ismerősöm a Rumbachban, ő rakta össze nekem. Eddig montiztam, ez az első ilyen biciklim, és sokkal jobb, imádom. Gyorsabb, és kényelmesebb, mint a montik.

Van neve?

- Nincs, utálom amikor valaki elnevezi a bringáját.

Hanyadik a sorban a mostani?
- Az ötödik. De az előzőekből kettőt elloptak. Akkor még nem ilyen bitang záram volt, hanem valami gigyi-gagyi. Az egyiket például fényes nappal a 13. kerületben lopták el a nagymamám háza elől.

Melyik fajta bringás vagy? Aki betart minden szabályt, megáll minden piros lámpánal, vagy akinek adott esetben 1-1 szabályszegés is belefér, ha ezzel nem veszélyeztet senkit?
- Én elég veszélyesen nyomom, nem egy életveszélyes sztorim volt már. Ráadásul zenét is hallgatok közben, mert az mindig kell, és ennek köszönhetően ilyenkor pörgök, mint egy állat. Egyszer épp mentem hazafele, nagyon éreztem a zenét, nagyon mentem, és nem értettem, hogy az autósok miért állnak, miért nem megy senki, miközben zöld volt a lámpa. Nem baj, én mentem, és akkor az orrom előtt, centikre tőlem, elviharzott egy mentőautó. Éppen csak arrébb tudtam rántani a kormányt. Akkor rendesen átszellemültem, kalapált a szívem ezerrel, kivettem a fülest, és csendben hazatekertem. Ez a pléda is jól mutatja, hogy nem a biztonságos, lassú cangás vagyok.

Bringás baleset?
- Tavaly volt egy nagy esésem. Szokás szerint mentem mint az őrült, kanyargós bringaút, ami egy részen fel volt szórva murvával… iszonyatosan nagyot repültem. Az esés után ültem a bicikliút közepén, hogy jójó, rendben vagyok, nem lett semmi bajom, nem ütöttem meg magam, és egyszercsak azt veszem észre, hogy valami forróság van a kezemnél, odanéztem és ömlött a vér belőle. Kilátszott a csontom úgy felszakadt a könyököm.
Ez egyébként az esés ellenére is egy nagyon pozitív sztori, mert ott szembesültem azzal, hogy milyen nagy bringás összetartás van. Mindenki megállt aki arra jött, hogy hívunk mentőt, itt egy zsepi, hozok vizet, még egy hajléktalan is odajött megkérdezni, hogy tud-e valamit segíteni. Volt egy srác, aki egészen addig ott maradt velem, amíg odaértek értem. Aztán remélem mindez nem csak annak szólt, hogy lány vagyok.
Milyen típusú bringás vagy?
- Én nagyon heves vérmérsékletű vagyok, rögtön beszólok azoknak akik előttem bénáznak a bicikli úton, mondjuk rollerrel, miközben semmi keresnivalója nem lenne ott. Egyszer pont egy rollerest utasítottam rendre, hogy ne itt szüttyögjél már, és amikor hátranézett, hogy ne hari, akkor vettem észre, hogy épp az egyik vendégem az. :D Ezután azért mérlegeltem hogy lehet nem kéne mindenkinek rögtön beszólni. De sajnos nem viselem ezt jól, mert több országban is bringáztam már (Hollandia, Németország), és náluk van egy kultúrája a bringázásnak, itthon meg egyszerűen nincs.

Mi az ami zavar, amiben változnunk kellene?
- Nem figyelünk egymás bringájára. Sokan úgy zárják le a biciklijüket, hogy nem figyelnek a többi biciklire közben, nem érdekli őket, hogy a másét meghúzzák, feldöntik.
Vagy amikor valakinek az oszlopnak támasztott bringája felborul, mellé zárja a sajátját, de nem tenné meg, hogy felállítja a másikat. Én rendszeresen járok így, hogy nap végén elborulva találok a bringámra az oszlop lábánál, mellette meg egy szépen lelakatolt bicikli. Szóval ilyen szempontból meg nem vagyok elégedett az itthoni bringás kultúrával, mert azt érzem, hogy mindenki nagyon önző.

Mi a véleményed a budapesti bringás közlekedésről? Látsz változást az elmúlt évekhez képest? Előnyök, hátrányok?
- Igen, nyilván van valami minimális fejlődés, ez elvitathatlan. Nő a bicikliutak száma, de ezek között sok olyan van, ahol érthetetlen, hogy miért úgy alakították ki a biciliutakat, ahogy.
Szerintem az emberek hozzáállása a legfontosabb, akár az autósok, akár a gyalogosok, akár a biciklisek részéről. Ha közösen mindenki visszavenne egy kicsit az arcából, a hevességéből. Nem könnyű, de én is igyekszek így tenni, próbálok előzékeny lenni. Ha egy kicsit mindenki az lenne, mindenki engedni egy kicsit, akkor szerintem már az sokat lendíteni a békés együttélésben. Tehát szerintem nem csak a bringautak száma a fontos, hanem a szemlélet, a hozzáállás is.

De akkor ez rád is hatványozottan érvényes, hiszen te magad is elmondtad, hogy mennyire heves vérmérsékletű, és beszólogatós vagy, nem?
- Így van. Egyébként én minden ilyen eset után, amikor leüvöltök valakit, el is szégyellem magam, hogy na jó Gabriella, ezt többet nem csinálhatod, mert ez nagyon gáz. Csak hát ugye az ilyen helyzetekbe én is beleviszem az érzelmeimet, ahogy ezt sokan mások is teszik. Pedig ez nem jó, nem itt, nem a másikon kell üvöltözve levezetni a feszültséget. Ilyenkor el kell menni futni egyet a Margitszigetre, és akkor nem tolod le más fejét.
Ettől még az igazságérzetem persze nem fog alábbhagyni, ugyanúgy szólni fogok a bringasávban csalingázó rolleresnek, csak más stílusban.
Ja és persze én is csinálok hülyeséget, és ilyenkor egyből elismerem, hogy én hibáztam, és ezerszer bocsánatot is kérek.

Mennyit tekersz egy nap?
- Átlagban kb. 10 km-t. De van, hogy időnként összejön a napi 40 km is. Olyan óriási nagy távokat nem szoktam menni, de ezzel a biciklimmel már szívesen lenyomnék 1-2 hosszabb karikát is.

Kedvenc városrész?
- Kopaszi gátra mindig kitekerek innen a Madáchról, ha van időm, mert hétközben még nagyon jó hely, de hétvégén sajnos már nagyon zsúfolt.
Másik nagy kedvencem Szentendre.

Bringás élmény?
- Ez nem pozitív, de gyakori a pasik inzultálása. Kinyúlunk a kocsiból, próbáljuk megfogni a segged, beszólogatunk, hogy “úúú cica”, meg hasonlók. Ezért is van, hogy inkább zenét hallgatok, próbálok nem foglalkozni velük, de nagyon hangulatfüggő. Van amikor nem tudom elengedni a dolgot, és akkor rendesen kiosztom őket.

Mit jelent számodra a bringázás, mit érzel közben?
- Egy elég mély magánéleti válság van mögöttem, és egyetlen dolog volt, amit nagyon vártam, mondhatni ez volt a fő motivációm arra, hogy életben akarjak lenni, hogy legyen már jó idő és végre cangázhassak. Úgyhogy mindent, az életemet.
Szabad vagy, zenét hallgathatsz közben, jó a levegő, nincs ennél jobb. Folyamatos jóllét van tekerés közben, sportolsz, érzed az izmaid, közben pedig kimennek a rossz gondolatok.
Szóval mondhatjuk azt is, hogy a cangázás terápia.

Köszönöm, hogy elolvastátok! Remélem tetszett nektek a mai arc is. Továbbra is várom az észrevételeitek, véleményeiteket a sorozattal kapcsolatban. Illetve jöhetnek azok a kérdések, amiket esetleg hiányoltok a beszélgetésekből, és kíváncsiak lennétek mit válaszolnak rá a meginterjúvolt bringások.

A sorozat elérhető facebookon és instagramon is, csekkoljátok:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1651052568257522.1073741844.195048727191254&type=3
https://www.instagram.com/nagymihalyfoto/