Tegnap végre tudtam egy nagyobbat is tekerni a belvárosban, néha jól esik kikapcsolni, és úgy bringázni, hogy nem konkrét céllal indulok el egy adott helyszínre, hanem amerre a kerekek visznek. Ez az igazi szabadság.
Szabadság. Nem véletlenül használtam ezt a szót. Ugyanis amikor tőletek azt kérdezem, hogy mit éreztek bringázás közben, akkor szinte kivétel nélkül azt mondjátok elsőre, hogy szabadságot. És valóban, talán ezzel az egy szóval lehet a legjobban leírni, mit is érzünk a biciklin ülve.
Persze azért a nagy barangolás közepette is figyeltem a többi bringást, egy érdekes arc után kutatva, akit Zsófi (36) személyében meg is találtam. Ismerjétek meg most őt:

Mivel foglalkozol?
- Saját vállalkozásom van, egy grafikai stúdió. 8 évig a médiában dolgoztam, de mostmár önálló vagyok, és ebből élek.

Mióta bringázol?
- 3-4 éve intenzíven, előtte nem annyira. Aztán egyszer csak kedvet kaptam hozzá.

Milyen bringád van?
-Mali, magyar bringa. 1 éve van nálam. Ez egy országúti bringa, én annyit csináltam vele, hogy egy kicsit városiasítottam, és tettem rá egy bajusz kormányt megfordítva, hogy picit sportosabb legyen. Illetve ettem rá sárhányót, csengőt, lámpát, egy szép ülést, és leszedtem a csúnya mali matricát.

Van neve?
- Malika

Minden évszakban bringával?
- Azért van leállás, amikor nagyon havas, jeges, akkor nem tekerek. Tehát úgy általában novembertől, februárig.
Szeretek úgy bringázni, ha esik az eső, de mostanában gyakran előjön belőlem a lustaság, és nem mindig indulok el ha látom, hogy esni fog. De azt nem bánom, ha közben kezd el esni.

Mit érzel közben?
- Szabadságot. Nem függök semmitől, nem függök attól, hogy mikor mennek a buszok. Nem kell a dugóban ülnöm, mondjuk nem is szeretem a városban az autót, pedig nekem is van jogsim, de feleslegesnek tartom a városban. Nekem így bringával teljesen kényelmes.  Sokkal spontánabb, ha látok egy boltot megállok és beugrok, találkozok barátokkal, ismerősökkel, ha kell valami otthonról csak hazaugrok gyorsan, lazább így.

Mennyit bringázol egy átlagos nap?
- Mostanában kevesebbet, mert többnyire otthonról dolgozom, így nem járok be napi szinten. De korábban olyan napi 15 km-t.

Melyik fajta bringás vagy? Aki betart minden szabályt, megáll az összes piros lámpánal, vagy pedig az aki együtt él a forgalommal, és adott esetben 1-1 piroson is áthajt, ha ezzel nem veszélyeztet senkit?
- Jó kérdés. Régen hajlamosabb voltam átmenni a piroson. Most max. úgy, ha nagyon szétnézek és nem jön senki, és a megállásommal nagyon akadályoznám a mögöttem jövő bringást, akkor átmegyek. De egyébként meg megállok mindenhol. Ma már fontosabb számomra a biztonság, nem sietek sehova.

Mi a véleményed a budapesti bringás közlekedésről? Látsz változást az elmúlt évekhez képest?
- Azt hangoztatták, hogy mennyi bicikliutat építették, és valójában ez a legtöbb helyen csak annyi volt, hogy az autó utakra felfestettek egy biciklis sávot. Szerintem ez nagyon veszélyes.

Kedvenc városrészed bringával?
- Az Andrássyt szeretem esténként.

Emlékezetes bringás élmény?
- Amikor Szerbiába elmentünk egy tanyabuliba. De akkor még nem ez a bringám volt, hanem egy 30-40 éves, lom piacon összeszedett, 8 ezerért szervált bringa. Egy tragacs volt, de imádtam. Átmentünk vonattal a határig, onnan meg 40-60 km-t mentünk, egy hatalmas, megrakott táskával. Mindenki másnak nagyon jó bringája volt, simán mehettek volna gyorsabban is, de szerencsére nem tartottam vissza őket, mert kb. félóránként megálltunk valahol inni egy sört.

Jövőbeni tervek?
- Valamikor szeretnék csinálni egy bringatúrát a Fertő tónál. Sosem voltam még ott, és mindenki azt mondja, hogy gyönyörű, én is szeretném megnézni magamnak.